Ma elhegedülhetem bárki nótáját :)

Kis baráti szívességnek indult, aztán szépen lassan kinőtte magát. Kihívás leküzdve, pipa  😉
Exif: X-PRO2 & Fujinon XF50-140mmF2.8 R LM OIS WR
1/250 sec, F6.4, ISO200, középre súlyozott fénymérés, Fuji Provia filmszimuláció

Robert Capa, a tudósító

Robert Capa, a tudósító címmel egy hónapja nyílt kiállítás az R.C. Kortárs Fotográfiai Központban. Az ikonikus fotográfus ötven válogatott képe került a falra, ezt látni már maga egy élmény. De akit érdekel “A milicista halála” című fotó körüli rejtély és misztikum, annak egy kiállított, korabeli eredeti magazint (a VU, 1936. szeptember 23-i száma) ajánlok a figyelmébe, melyben egy oldalon, egymás alatt található a már említett híres felvétel, illetve még egy Capa-kép, amely egy másik milicista (a “2-es számú”) halálát ábrázolja. Érdemes rászánni néhány percet, és végigböngészni a közel nyolcvan éves újságlapot. A két kép helyszíne vitathatatlanul ugyanaz. Még a karakteres fűszálak is … ilyenkor érdemes elgondolkodni, hogyan is lehet ez?
Biztos válasz erre már sohasem lesz. Azt, hogy ki ölte meg Kennedy elnököt, talán még megtudjuk, de az elesett milicista képére sohasem lesz bombabiztos magyarázat.
Akit jobban érdekel ez a téma, néhány érdekes cikk itt, itt és itt

Médiamegjelenés

Most került az újságos standokra a Profi Foto és Video magazin 2017/02 134-es száma, melyben a “Teszt & bemutató” rovatban két dupla oldalon osztom meg az olvasókkal a középformátumú PENTAX 645Z-vel töltött pár munkás hétköznapom élményeit.

Az írás még február elején készült, azért havas, jeges a táj a mintaképeken. A fényképezőgépet ábrázoló fotók gyáriak.

Napraforgó földek mentén

Az utóbbi időben sok-sok vizsgám volt, ennek ellensúlyozására maradt a bringázás, a fotózás sajnos háttérbe szorult
Ezen mindenképpen változtatni akartam, s egy “ad-hoc” project szinte a semmiből jött velem szembe 😉
Túráim során találtam egy ideális napraforgó-mezőt. Először telefonnal “műveltem meg”, de így üresen azért nem az igazi.

Hogy a jónál is jobb terepet cserkésszek be, MTB-re váltottam, és a lehető legalkalmatlanabb időben/napszakban körbetekertem a környéket. Megérte a fáradozást és a több liter kiizzadt verítéket, mert egy csodás helyre leltem:

A remek helyszínhez már csak hasonló kvalitású modell kellett. Szerencsére már az első felkérésemet siker koronázta, úgyhogy tegnap Szandrával (némi napszúrás és több darázs- és méhcsípés árán is) egy remek sorozatot készítettünk. A fotók  feldolgozása időbe telik, de addig is egy kép, a már megszokott technikai információkkal, remélem, mindenki örömére 😉

Exif: Fujifilm X-PRO2 váz & Fujifilm XF 16-55mm f/2.8 R LM WR objektív
1/1700sec (HSS szinkron), F4, ISO200, +0.33EV
Cactus RF60-as vaku, Cactus rádiós vezérlő V6 II, diffúzorernyő, állványok

Müller Péter Sziámi

Tegnap, egy társasági rendezvényen volt szerencsém találkozni Müller Péter Sziámi-val. Ott készítettem ezt a portrét róla. És ezzel a bejegyzéssel el is indítom a blog 6. évadját 😉
Exif: Fujifilm X-PRO2 + Fujinon XF50-140mm f/2.8 R LM OIS WR
1/125 sec, F4, ISO 640, -0.67 EV

Öt (!) éves a blog

Ehhez nincs mit hozzáfűzni. A jubileumi kép a “mázlifaktoros” A380-as-holdas fotó.
Jó helyre költöztünk: Tárnok, Pest megye.
Exif: Fujifilm X-PRO2 + XF100-400mm + XF1.4 konverter (leica: 840mm)
1/480 sec, F8, ISO200, -1EV

Egy kép margójára

Ismét május, ismét Tatai Patara, immár tizedik alkalommal. Évek óta testközelből figyelem a produkció fejlődését, hiszen a Patara már rég nem csak fesztivál, hanem egyre komolyabb hagyományőrző attrakció is. A történelmi környezet, a hangulat, a változatos, sokszínű műsorok tényleg hatalmas tömeget vonzottak az Öreg-tó partjára, s aki idén eljött, nem csalódott.
A három napos fiesta a katonai bemutatók mellett természetesen csatákról is szól. A történelmi alapot egy majdnem napra pontosan 420 évvel ezelőtti esemény adta, ekkor foglalta vissza a törököktől Pálffy Miklós és serege  Tata várát, a végső összecsapásban “patarát”, azaz kapurobbantó petárdát használva.
Fotós szempontból nekem legjobban a második napi – sikertelen – várostrom tetszik. Kis szerencsével itt kerülhet igazán közel az eseményekhez, láthat és ábrázolhat valóságszerű küzdelmet, melyet szálfegyverekkel vívnak a korhű ruhákba öltözött hadfiak.
Kicsit a technikáról: a csatajelenetek fényképezéséhez leginkább teleobjetívet használ a fotográfus, Tatán azonban többször adódik lehetőség – az akár extrém – nagylátószögű optikával való akciózásra. Az alább látható fotó is így készült, 16mm-es (leica) látószöget alkalmazva.
Nézőpontomat úgy próbáltam pozícionálni, hogy az ilyenfajta jeleneteknél ne látszódjon a mai környezet, sem a nézők.
A kép nemcsak a test-test elleni küzdelmet ábrázolja, hanem a korabeli csaták kegyetlenségeiről is mesél: a kép előterében a súlyosan sebesült, bajtársa által már a földön vonszolt, sebesült magyar főtisztet szúrja nyakszirten egy akkurátus török vitéz. Valószínűleg ez még belefért az újkor hadi etikájába, direktben látni azért már a mai szemlélőnek akár meghökkentő is lehet.
Exif: Fujifilm X-PRO2 váz + Fujinon XF10-24mm f4 R OIS objektív
1/170 sec, F5.6, ISO400, -0.67EV

A szombati csatanap válogatott képei itt láthatók.
Megnézésükhöz feltétlenül ajánlom a Manowar együttes Warriors Of The World United című számát. Jó csemegézést kívánok! 😉